A mikulás, azaz Szent Miklós ünnepe december 6-a. Sok kultúrában és a tömegmarketingnek köszönhetően a Mikulás alakja egyre szorosabban kapcsolódik a karácsonyhoz. Szintén üzleti megfontolásból eltűntek a krampuszok a Mikulás mellől, és alakja mára már csak jóságos. Régen még büntette a rossz gyerekeket (virgáccsal), ma már csak
ajándékot oszt. A tömegkommunikáció hatására külseje is egységes lett: kedves, kövérkés öreg úr, mosolygós arccal, nagy fehér szakállal. Ruhája, sapkája, csizmája piros. Helyenként fehér szőrme, és fekete bőr kiegészítéssel. Régi szokás szerint a mennyben lakott, ma Lappföldön. Főleg angolszász területről terjedt el, hogy manók készítik az ajándékokat, amelyeket a Mikulás szétoszt a gyerekek között, mikor rénszarvasok vontatta szánon körberepüli a Földet.
A 20. században a Szovjetunióban a Fagyapó, azaz Gyed Moroz alakját hangsúlyozták az egyházhoz köthető Szt. Miklós helyett. Magyarországon pedig a szocializmus idején Mikulás helyett Télapó csempészett
csokit a jó gyerekek kipucolt cipőibe és csizmáiba.
Számos Latin-Amerikai országban (köztük Venezuelában és Columbiában) úgy tartják, hogy a Mikulás készíti el az ajándékokat, és a kis Jézus viszi el a gyerekek otthonaiba. Ez már a vallási hiedelmek és a globalizáció keveredésére utal.
