Az
évforduló: egy különleges eseményre való megemlékezés a következő évek ugyanazon hónapjában és napján. Leggyakoribb ilyen esemény a születésnapok ünneplése. De évfordulót ünnepelhetnek intézmények, ingatlanok is - ha úgy vesszük, ez is tekinthető egyfajta születésnapnak. Ilyen például egy intézmény, vagy akár állam megalakulása, működésének megkezdése, vagy egy híres épület elkészülte. Utóbbira jó példa az Eiffel-torony, amelyet az 1789. évi forradalom századik évfordulójára állíttattak. Azóta Párizs jelképévé vált az 1889-ben készült torony, amely idén ünnepelte 120 "
születésnapját". A város vezetése nagyszabású ünnepséget rendezett "A világ hét új csodája" címre is pályázó Eiffel-toronynak.
Hasonló elven alapszik a magyar Millenniumi emlékmű, amely Magyarország "születésnapjának", azaz a honfoglalásnak állít emléket. Budapesten, a városligeti Hősök terén áll a magyar honfoglalás ezredik évfordulójára készült szobor-együttes. A jubileumi emlékművet 1896-ban kezdték építeni, és 2001-ben teljes rekonstrukció után újból felavatták. Az emlékmű legmagasabb pontján Gábriel arkangyal szobra áll, egyik kezében a magyar koronát, másikban a kettős keresztet tartja. Az emlékmű szobrai között találhatjuk a hét honfoglaló vezért, továbbá nagy királyainkat: Szent Istvántól Nagy Lajosig, és olyan nagy magyar alakokat, mint Hunyadi János vagy Kossuth Lajos.
Az
évfordulókhoz általában megemlékezések, ünnepségek kapcsolódnak. Vannak olyan események, amelyek csak néhány embernek fontosak (például a házasságkötés), és vannak nagyobb közösségeknek, több millióknak jelentős évfordulók is. Legjellemzőbbek a nagy történelmi eseményeknek emléket állító nemzeti
ünnepek - amelyek általában egy-egy országon belül élőkre vonatkoznak. Vannak országokat átszelő jelentőségű események, például a keresztény országokat érintő: Jézus születésének, keresztre feszítésének és feltámadásának évfordulója. Az egy-egy ember életútjához kapcsolódó kevésbé fontos évfordulókat általában nem tartjuk számon. Például egy érettségi, vagy a diploma megszerzésének nem a pontos dátum miatt van jelentősége. A legtöbb emberben akkor tudatosul ezen események évfordulója, mikor 10., 20. vagy akár 50. évfordulója van az eseménynek, és összegyűlnek a régi ismerősök egy közös vidám emlékezésre.
A nemzeti ünnepeket általában együtt ünnepli az ország, és hivatalos megemlékezések kísérik országszerte, vagy akár az országhatárokon túl is. Ilyenkor felidézik az eseményt, és az abban résztvevőkre emlékeznek. Természetesen nem csak pozitív múltbéli eseményekre szoktunk évente visszaemlékezni, de ezekből van több.
Sajátos módon, nem évente, hanem naponta emlékezünk egy olyan magyar diadalra, amelynek pontos dátuma nem része hivatalos nemzeti
ünnepeinknek. De a déli harangszó minden nap 12-kor emlékezteti az embereket a nándorfehérvári diadalra. Bár a magyar történelem egyik legjelentősebb győzelmének pontos napját (július 22.) nem mindenki tudja, azt igen, hogy a keresztények számára ez győzelem a szabadságot jelentette egész Európában. És így nem évente egyszer, hanem minden nap emlékezünk, és hálát adunk a győzelemért.
